Versenyképesség és új reformkor

„Ugyancsak konszenzus alakult ki kormányt támogató szakmai közösségekben, hogy az iparstratégiai intézkedések között első helyen szereplő egyedi kormányzati döntésű támogatásokat sokkal inkább a hazai kis- és középvállalkozásokra kellene fókuszálni a jövőben, mintsem a nagyvállalatokra, az ország tartós versenyképességének biztosítása érdekében. Azért, hogy a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások versenyképessége is vetekedni tudjon a hasonló tevékenységet végző külföldi versenytársaikkal, és egyre többen válhassanak a nagy multinacionális vállalatok beszállítóivá, valamint jelenhessenek meg önálló versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal a piacon.

Nemcsak a már jól beágyazott feldolgozóipari vállalkozásokra kellene összpontosítani ezeket a forrásokat, hanem sokkal inkább nyitottnak kellene lenni a jövő iparágait Magyarországon meghonosítani kész hazai és külföldi vállalkozások támogatására is.

A modern egészségügy kialakításában konszenzus alakult ki, hogy elsődleges cél a betegellátás felzárkóztatása a fejlett államok szintjére, és a kimagasló halálozási mutatók okainak a megszüntetése. Ebben a tekintetben egyetértés alakult ki abban is, hogy az egészségtelen élelmiszereket különadóval kellene sújtani. Emellett persze nem ártana megfontolni az egészséges termékek árának csökkentését is. Ugyancsak régi kívánsága a kormányt támogató szakmai közösségeknek, hogy a gyermekvállalást a nyugdíjrendszer által is ösztönözze a mindenkori kormány, érdemes lenne ezt is megfontolni.

Az MNB vitaanyaga jól szolgálja a versenyképességi fordulat eléréséhez szükséges széles körű konszenzus megteremtését, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek.”